Nagyjából ezt:

“It is not the critic who counts; not the man who points out how the strong man stumbles, or where the doer of deeds could have done them better. The credit belongs to the man who is actually in the arena, whose face is marred by dust and sweat and blood, who strives valiantly; who errs and comes short again and again; because there is not effort without error and shortcomings; but who does actually strive to do the deed; who knows the great enthusiasm, the great devotion, who spends himself in a worthy cause, who at the best knows in the end the triumph of high achievement and who at the worst, if he fails, at least he fails while daring greatly. So that his place shall never be with those cold and timid souls who know neither victory nor defeat.”

"Nem a zsűri számít, nem az, aki kimondja, hogy az erős ember miképp inog meg, vagy az, aki megmondja, hogy aki csinál valamit, miképp csinálhatta volna jobban. A tisztelet azé, aki ott van az arénában, akinek arcára por, izzadtság és vér tapad, aki küzd és hibázik, újra, meg újra, mert nincs tett hiba és tévedés nélkül, aki azért küzd, hogy tehessen valamit, aki ismeri a lelkesedést és elkötelezettséget, aki érdemes célért harcol, aki a siker csúcsán pontosan ismeri a győzelem ízét és aki a legrosszabb napokon, ha bukik, legalább abban lel vigaszt, hogy megpróbálta. Így az ő helye nem azok között a hideg és rideg lelkek között van, akik sem a győzelmet, sem a vereséget nem ismerik."

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.